KATA vagy átalányadózás? Összehasonlítás egyéni vállalkozóknak
A KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) és az átalányadózás egyaránt egyszerűsített adózási formák egyéni vállalkozóknak, de eltérő szabályokkal és eltérő vállalkozói körnek szólnak. Nézzük a legfontosabb különbségeket.
Kinek szól a KATA?
A KATA elsősorban azoknak az egyéni vállalkozóknak kedvező, akik túlnyomórészt magánszemélyeknek vagy külföldi partnereknek nyújtanak szolgáltatást, és bevételük egy meghatározott értékhatár alatt marad. Fontos korlátozás, hogy cégeknek (más adószámos vállalkozásoknak) történő számlázás esetén szigorú szabályok vonatkoznak rá.
Kinek szól az átalányadózás?
Az átalányadózás rugalmasabb: nincs olyan szigorú korlátozás arra vonatkozóan, hogy magánszemélynek vagy cégnek számláz-e a vállalkozó. Az adóalapot a bevétel egy törvényben meghatározott költséghányaddal csökkentett részéből számítják, a tevékenység jellegétől függően.
Fő különbségek dióhéjban
- Adó mértéke: a KATA fix, havi tételes összeg, függetlenül a tényleges bevétel nagyságától (az értékhatáron belül); az átalányadózásnál a fizetendő adó a bevétellel arányosan nő.
- Adminisztráció: mindkét forma egyszerűsített, de az átalányadózásnál részletesebb éves bevallás készül.
- Kire számlázhat: a KATA-nál cégek felé történő számlázás korlátozott, az átalányadózásnál nincs ilyen megkötés.
Válthatok a kettő között?
Igen, de a váltásnak van adott időszaka és feltételrendszere – erdemes ezt előre, tudatosan megtervezni, nem az utolsó pillanatban.
Hogyan segít ebben a Kenso?
Konkrét bevételi és vevőköri adatai alapján kiszámoljuk, melyik forma jár alacsonyabb adóteherrel az Ön esetében – nem elméleti, hanem számokkal alátámasztott javaslatot adunk.